Tudom, elég régen nem írtam. Ezer bocs. (Nem tudom kitől kérek bocsánatot, hisz' úgyse olvassa senki... talán magamtól, amiért megint belevágtam valamibe, amit utána elhagyagolok.)
Már kerek hat napja tombol az őszi szünet (igazából csak nyúlós-ködösen és csepergős-esősen vánszorog) és még mindig nemtanultam egy betűt se. De nem baj, végül is, mire jó a vasárnap este?:)
Holnap megyek Izidorhoz. Jön Bella is. (általánosban mi voltunk Ron(Bella, a hórihorgas termetével), Hermione(Izidor, a hatalmas tudásával) és Harry (szerénységem, talán a vezető-egyéniségemmel?), csak felcseréltük a nemeket. Egy szó mint száz: hárman voltunk legjobb barátok.) Meg hozzák valamilyen új osztálytársukat (ja igen, ők egy osztályba kerültek a gimiben. Jó nekik). Majd meglátjuk, hogy fog elsülni a dolog.
Nemsokára itt lesz Izidor születésnapja, úgyhogy gondolkodni kéne rajta, hogy mivel lepjük meg. Én saját készítésű naptárt kaptam tőle szeptemberben.:)
Nagymama végre elkészült a poncsóval, amit nekem horgolt. Egy ősrégi Fürgeujjakban találtam a mintát, és azonnal beleszerettem! Pont olyan lett, mint a képen. Gyönyörű. Én meg kb. az 1/6 -át készítettem még csak el Enci karácsonyi ajándékának ( egy sálat kötök. Igen, tudok kötni. Köszönöm.)
Bella adott a szünetre egy rakás G. Szabó Judit Pöttyös könyvet. (Hárman a szekrény tetején, Mari ne bomolj! stb.) Nagyon jók!
Encike mostanában annyira aranyos! Ma elment nagymamával, hogy bevásároljon karácsonyra (el se hinné az ember, hogy egy tízévesnek mennyi dugipénze van!). Pedig hol van még a karácsony! Újabb két hónapot kell kibírni az iskolában... nem lesz könnyű.
