A felnőtteknek általában igazuk van. Nem mintha tökéletesek lennének, közel sem azért. Egyszerűen csak többet éltek már ezen a földön mint a gyerekek, és tapasztaltabbak. De ettől még emberek - és ez bizony sok sok hibával jár együtt...

Néha igazságtalanok - ezt minden gyerek tudja. Még azok az elfuserált, ferde személyiségű, magukat lázadónak nevező fiatal emberegyedek is, akik erről írnak rímtelen dalszövegeket, hogy aztán 3 gitárral előadják, és örülnek, hogy sikerült valami jót kreálniuk. Ők aztán főleg tudják. és az az elképsztő, hogy néha tényleg eletrafálnak - na jó, azért nem olyan drasztikus a helyzet, ahogy néhány tinibanda állítja a lemezeiken, de azért lenne mit javítani.

Tisztában vagyok vele, hogy a gyerekek nem egyenjogúak a felnőttekkel - hiszen ők még "csak" gyerekek. De komolyan, ezek a szülők néha tényleg kiakasztóak tudnak lenni!

Apaösszeveszett (nem is: "összekülönbözött") Csabival, (vagy Csabiékkal, ez számomra még nemderült ki). Nem tudom hogy megy a felnőtteknél a veszekedés, de elég durva lehet, mert emiatt nem velük megyünk síelni. Hát komolyan, az agyam eldobom... Tavaly is velünk mentünk, nemcsak síelni, de még nyaralni is, pont úgy agogy idén nyáron is (ahhh... görögország!) és biztos voltam benne hogy idén is velük megyünk. Ráadásul Enci miatt is jó volt velük, mert Kata az ő osztálytársa és egyben a legjobb barátnője is, ezért nagyon jól eloltak egész síelésen (öregem, még fürdeni is együtt mentek....), az én barátnőm meg a nagyobbik lány, anya bartnője meg az anyukájuk, szóval tök jól elvolt az egész család meg minden, és erre bummm... Erről ennyit, mert apa épp veszekedős kedvében volt. Tudom hogy ő a család feje meg minden, de az Istenért, nem a 17. században élünk! Ez eggy kicsit önző dolog a részéről nem?

Ráadásul ezt az egészet (mármint azt hogékos volt, mert a kosiban tely nem velük megyünk síelni) úgy kellett kihúznunk belőlük harapófogóval, és még ők voltak mérgesek hogy mertünk kérdezni (kérdem én, jobban örülnének egy bamba kis együgyű lánykának, aki ugyan nem kérez semmit, de nincs is fogalma az élet dolgairól?). Egyébként meg egyszer úgyis el kellett volna mondaniuk. mondjuk kíáncsi vagyok mikor akarták megemlíteni a dolgot, mert ha nem hallgatom ki anya telefonbeszélgetését - ami nem szándékos volt, mert a kocsiban telefonált, fél méterre a fülemtől - akkor mikor tudjuk meg? mikor már csomagolunk?

Íme egy újjabb jele, hogy a felnőttek sem tökéletesek - ugyanis ők is veszekednek néha.